Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 81 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-81
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. augusztus 26.

Augusztus 25-én zárult Torockón az a találkozó, amelyiken a Magyarország és Románia területén működő szociálpolitikai megoldásokat tekintették át. A konferencia középpontjába, a Magyarországon bevált, Romániában még nem általános, falugondnokság került. Egy autó és egy ember: a falugondnok képes enyhíteni az aprófalvak szociális problémáin. Ma Magyarországon mintegy 850 képzett falugondnok dolgozik, Erdélyben pedig csak három. Egy a Nyárád menti Szentgericén, kettő Székelyföldön látja el három kistelepülés, Háromkút, Borzont és Bucsin szolgálatát. A már létező három falugondnok kiadásainak legnagyobb részét és a szolgálathoz elengedhetetlen kisbusz megvásárlását is a Magyarországon bejegyzett Kárpátok Szociális Alapítvány finanszírozta. Lakner Zoltán, az alapítvány elnöke a konferencián elmondta, amennyiben van rá helyi akarat, a torockói falugondnokság beindításához és működtetéséhez, még idén előteremti a szükséges összeget. /Stanik Bence: Megoldások aprófalvak szociális gondjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2005. szeptember 12.

Szeptember 10-én falunapot tartottak a nyárádmenti településen, Márkodon. Szüreti bállal zárult az eseménysorozat, amelynek kiemelkedő mozzanata volt Suba Ferenc falumonográfiájának bemutatója és az emlékoszlop-avatás a református templomkertben. /Ünnepeltek Márkodon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2005. október 29.

84 évvel ezelőtt, 1921. június 21-én született Márkodon Virágh Sarolta. Ismerősei egyszerűen Virág mamának szólítják. Közel negyven baba viseli az általa összegyűjtött Nyárád menti népviseletet. A hetvenes években kezdett népviseletet varrni játékbabáknak. /Nagy Annamária: Virág mama babái. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2005. december 30.

A Maros, a Nyárád és Küküllő mentén sok gazda fogott falusi vendéglátásba, vidéki turizmusba. Többen a szállásadás mellett programokat szerveznek, a Felső-Nyárád mentén például gyógynövénygyűjtésre, gyalogtúrákra, lovagolni stb. invitálják vendégeiket. A mikházi születésű Janka Béla, aki ma New Yorkban él, fogékony maradt a vidéki élet iránt. Bízik abban, hogy a szülőfaluja is kínál olyan értékeket, amelyekért érdemes oda látogatni idegeneknek. Eddig 300 ezer dollárt ruházott be: panziót épített, 800 négyzetméteres felületen zöldövezetet, sétányt, gépkocsiparkolót alakított ki. A fogadó földszintjén ízlésesen kialakított vendéglő, bár várja a vendégeket. Mikházán ezzel hét új munkahely létesült. Turistavonzó itt a mikházi búcsú, továbbá a Mikházi Napok rendezvényei és a Csűrszínház is. Janka Béla folytatja a beruházást. A jövő évben sátortáborhelyet alakítanak ki, faházat is építenek. /Kilyén Attila: Mikháza a falusi vendégfogadás útján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2006. február 7.

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

2006. február 18.

A Tündér Ilona vendégház 2004 óta várja a látogatókat Csíkfalvára. A Nyárádmenti Kistérségi Társulás támogatásával mára egy kézművescsűr is elkészült az épület mellé. A kézművescsűr egy nagyobb projekt része – tájékoztatott Gligor Róbert László projektmenedzser. Megvalósítását az Illyés Közalapítvány támogatta. /Mészely Réka: Tündér Ilona várja vendégeit. Kézművescsűr Csíkfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2006. március 8.

Maros megye 533 települése közül csupán 109-ben van vezetékes ivóvíz és 24-ben csatornahálózat. A megye közel 600 ezer lakosából több mint százezernek nincs lehetősége jó minőségű, tisztított ivóvízhez jutni, 350.000 lakos pedig olyan településeken él, ahol nincs csatornarendszer. Mindezek ellenére Maros megye országosan „jól áll”, az első 12 megye között van a meglévő ivóvíz- és csatornahálózat szempontjából, 2017-ig pedig az uniós követelményeknek megfelelően a közművesítést el kell végezni. Lokodi Edit megyei tanácselnök bejelentette: a Samtid program beindulása jelentős előrelépés, a kisvárosok víz- és csatornahálózatának kiépítésére. Elsősorban azok az egyesületek esélyesek uniós alapok elnyerésére, amelyeket több helyi önkormányzat hozott létre és közösen készítenek pályázatot. Maros megyében jelenleg hat ilyen egyesület létezik, a legaktívabbak a legrégebben megalakult egyesületek, mint a Kisküküllő Kisrégiós Egyesület vagy a Nyárádvölgyi Kisrégiós Egyesület. Jelenleg a Marosludas környéki kisrégió, illetve a volt szász községeket tömörítő kisrégiós egyesületek megalakítása van folyamatban. /(antalfi): Szándék van, a pénz kevés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2006. április 22.

Beke György tágabb ívű erdélyi barangolásai után mostanság Székelyföld fölött köröz. A szerző nagyszabású, Barangolások Erdélyben felcím alatt futó műveinek hetedik darabja a Székelyföld II. kötete, a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó folyó- és patakvölgyeit végigpásztázó írásokat tartalmazza. A Barangolások Erdélyben I. kötete, a Szigetlakók a közép-erdélyi szórványok szépirodalmi igényű riportokban rögzített krónikája, a sorozat II. kötete – Boltívek teherbírása – Szatmár és Máramaros tájainak magyar hagyományait és mai életét öleli a borítólapok közé. Az Értől a Kölesérig a bihari magyar élet tükre, a Bartók szülőföldjén címűben a Bánságról rajzol írói körképet, illetve Arad, Temes és Krassó-Szörény környéki barangolásait gyűjti egybe, a Déva vára alatt Hunyad, Szeben megye töredékmagyarságát mutatja be.   A Székelyföld I. kötetében a Maros, a Nyárád, a Kisküküllő mentét mutatta be. Beke most dolgozik a III. Székelyföld-köteten, amely az Olt és a Feketeügy mentén élők világát bontja ki. A nyolckötetes sorozat kis híján ötezer oldalnyi írásfolyammá, egy sajátosan ,,Beke Györgyös” Erdély-monográfiává áll össze. A magyar megmaradás könyvei ezek, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Trianon óta Erdélyről ilyen alkotás nem jelent meg.  Beke műve: az erdélyi magyarság idő- és térrajza, kulturális, szellemi mozgásterének folytonos alakítója és védelmezője. /Sylvester Lajos: Beke György Erdély-láttatása (A magyar megmaradás könyvei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2006. április 25.

A Marosszéki Közbirtokosság a Küküllő, Nyárád és Maros menti községeket foglalja magában. 7829 hektár erdő és 1100 hektár legelő fölött gazdálkodik. Harmincegy közigazgatási egységben összesen 127 település tartozik hozzá. Vezető fóruma a közgyűlés, amelyben mindegyik település egy-egy delegátussal vesz részt. A vezetőtanács 13 település képviselőiből áll, és a közgyűlés választja meg. Elnök Péter Ferenc, Szováta polgármestere, alelnök Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere, titkár Vaidean Florin Bándról. A közgyűlés napirendjén a tavalyi év tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az idei költségvetés megtárgyalása és elfogadása szerepelt. A jövedelem legjelentősebb része a fővágásból származik. A tarvágásból eredő famennyiséget liciten adják el a fafeldolgozó cégeknek. Idén 9 milliárd lejes bevételre számítanak. 2006-ban 2,7 milliárd lej értékben ültetnek csemetét. A közgyűlésen elfogadták, hogy a jövedelmet nem osztják ki, hanem a beruházási alapba helyezik. A jövedelem növelése érdekében egy Sapard-programban akarnak részt venni. A közbirtokosságnak több épülete is van, amit még az állami szervezet, Romsilva birtokol. A visszaigénylési kéréseket benyújtották. Megpályázták a fürdőhelyek fürdőzési és gyógyászati lehetőségeinek növelését célzó kormányprogramot. /Mózes Edith: Kilencmilliárd (régi) lejes bevételre számítanak. Perbe hívják a Romsilvát? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

2006. május 13.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének székhelyén hét Nyárád menti község 24 népművésze állította ki egy-egy reprezentatív munkáját. A kiállítást a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a határon túli magyar közösségek művelődését felkaroló Brassai Sámuel Alapítvány által támogatott Nyárád menti falvak népművészeti értékeinek megőrzése és alternatív jövedelemforrás lehetőségeként kihasználása c. program keretében rendezték. A kézműves-termékek értékesítése, a faluturizmus fellendítése kiegészítő foglalkozást, megélhetési forrást biztosít a vidékieknek. /Vajda György: Népművészeti kiállítás a gazdaegyesületnél. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2006. június 12.

Nyárádszeredán a középiskolai oktatás fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelték június 10-én Bocskai fejedelemmé választásának városában. A magyar tannyelvű középiskolának a Nyárád mente szellemi életében, az anyanyelv őrzésében betöltött szerepe változatlan maradt. Az ünnepségen többszáz véndiák is jelen volt. Két éves munkával sikerült a névadást elérni, hogy a 2007-ben végzősök már a Bocskai István Iskolaközpontot kapuján lépjenek ki, jelentette be Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. A középiskola megtett útjáról a 82 éves Barra Endre, a tanintézetet 1957-65 közötti igazgatója számolt be. A hagyományok megőrzését vetette fel Szász Ferenc igazgató. Az iskolának jelenleg 465 diákja van, akik közül 180-an tanulnak a líceumi, a többiek az ipari szakközépiskolai osztályokban. /(bodolai) Bocskai otthonra lelt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2006. július 14.

Egy héten át tartott Jobbágytelkén a Folk Center Alapítvány által szervezett VIII. marosszéki népzene- és néptánctábor. – Amikor az első táborokat szerveztük, akadt a faluban, aki rosszallóan nézte az ide csődülő városiakat, de ma már megszokottá vált, s még a határon túlról is idejönnek vendégek, hogy egy egy kis időre jobbágytelkiek legyenek – mondta Ferenc Zsolt és Puskás Attila, a Folk Center Alapítvány két elnöke, akik a főszervezők. Minden évben közel 200-an látogatják meg Jobbágytelkét. A talpalávalót a péterlaki prímások, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes, az Öves és a Cinige együttes tagjai szolgáltatják. Sikó András népzenét is oktat, mások Kásler Magda énekóráit látogatják. A gyűjtőutakon rögzített videofelvételeket is megmutatták a táborlakóknak. Néprajzi előadások is elhangzottak: Szabó Éva a nyárádmenti népviseletről, Balázs Lajos a globalizáció és a népi kultúra hatásáról, Balássy Enikő a hiedelmekről értekezett. /Vajda György: Sebes, forgatós, csűrdöngölő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2006. augusztus 28.

Székelycsóka többnyire magyarok által lakott nyárádmenti falu, mégis, elhagyva Ákosfalvát, a községközpontot, mintha szórványtelepülés lenne. A református egyház nyilvántartásában 11 lélek szerepel, ezenkívül mintegy 40 roma él az elszórt házakban. A hétvégén tartottak falunapot, amikor 10 év után ismét zsúfolásig telt a templom. A székelycsókai református templomban az ünnepi istentiszteletet Kiss Cserei Zoltán kisgörgényi lelkész tartott. Szigeti Mihály volt tanár a tíz évvel ezelőtti falutalálkozó alkalmára írott monográfiájából idézte fel a múltat. A falut három család hozta létre. Az 1567-es összeírás szerint Marosszék falvai között 3 kapuval szerepelt. Az 1941-es népszámlálás szerint 581-en laktak itt. A második világháború után megindult a hanyatlás. A legnagyobb elvándorlást a kollektivizálás váltotta ki. A református egyház anyakönyve szerint 33 év alatt szinte mindenki elköltözött a faluból. A kultúrotthont lebontották, építőanyagát széthordták, a faluba vezető út járhatatlanná vált, nem volt villany, földgáz. A monográfia is „elveszett, árván hagyott bölcsőnek állított emléket” tíz évvel ezelőtt. Osváth Csaba polgármester elmondta, tevékenységével a székelycsókai megmaradt értékeket szeretné konzerválni. Korábban bevezették az áramot, járhatóvá tették az utat, kijavították az iskolát, ahova ma már roma gyerekek járnak tanulni. Megkoszorúzták a templom bejáratánál levő kopjafát. A falunapokat Kiss Cserei Zoltán kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Ifjak szervezték. Jó ötletnek bizonyult e kezdeményezés, hiszen a legfiatalabb csókai lakos 59, míg a legidősebb 86 éves. Sok gondot okoz a nehezen kezelhető roma közösség. Van, aki városról is visszaköltözne, de nem érzik biztonságban javaikat. /Vajda György: Pusztuló végeken. Falutalálkozó Székelycsókában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2006. augusztus 29.

A nemrégiben megalakult Maros Megyei Koreográfusok és Néptáncegyüttesek Egyesülete jövő hónaptól Marosvásárhelyen néptánc-tanfolyamot indít, amelyre bárki jelentkezhet. Molnár József koreográfussal, leendő képzési táncoktató elmondta, hogy országos szinten van egy hasonló elnevezésű egyesület, amelynek titkárjaként is tevékenykedik, az újonnan létrejött pedig Maros megyében működik. Az egyesület célja a fiatal tehetségek felkutatása, fiatal művészek pártfogása, a népi értékek megőrzése, koreográfiai, táncoktatói rendezvények szervezése. Az induló, kétéves tanfolyamot az egyesület szervezi. Nyárádmenti táncokkal kezdenek, majd áttérnek a megye más tájegységeinek táncaira. Csak magyar népi táncokat tanítanak, a román táncképzés a tanfolyamtól teljesen független. Az is hamarosan beindul. A kurzus végén oklevelet is adnak. Ezzel az illető szakmai berkekben is igazolhatja képzését és taníthat is, ha úgy tartja kedve. /Nagy Botond: Magyar néptánctanfolyam indul… = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2006. november 21.

A Téka Rotary Club ez évi tevékenységét a színházi élet támogatásának szenteli, segítve a mikházi Csűrszínház újjáépülését, ez volt az ország egyetlen ilyen jellegű vidéki játszóhelye. Amennyiben ez sikerül, akkor összművészeti központtá válik Mikháza. Ebben az ügyben találkozott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Lokodi Edit megyei tanácselnök, Szélyes Ferenc ötletgazda és Koszta Árpád Rotary-klubtag építész, az új Csűrszínház tervezője. Szélyes Ferenc elmondta: a Csűrszínház felépítése az eddigi évi két és fél nap miatt nem indokolt. Érdemes viszont úgy, hogy minden létező vásárhelyi és nem csak vásárhelyi kultúrintézmény ott felléphessen. Itt nem üzleti vállalkozásról lesz szó, hanem arról, hogy a színház, a bábszínház, a filharmónia, a színi egyetem kivigye műsorait vidékre. Lokodi Edit partneri szerződés megkötését javasolta a nyárádmenti kisrégióval, pályázni lehet majd a Kultúra 2007 keretén belül. A kisrégiónak jól működő adminisztrációja van, szakemberekkel, logisztikával, és nyitottak a Csűrszínház ügyében. Kecskemét önkormányzatának pénzadománya már útban van. /Nagy Botond: Komoly terv az ügy érdekében. Mikházából összművészeti központ. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2006. november 23.

November 16-án tartották a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kis-Küküllő és Nyárád menti körzetének tisztújító gyűlését. Tőkés András megyei RMPSZ-elnök elmondta, hogy a szakmai feladatát eddig jól ellátó RMPSZ most új helyzet előtt áll. A pedagógustársadalom szétesőben van, akárcsak maga a romániai magyar társadalom. Ha az RMPSZ mozgósítani akarja a közösségben rejlő tartalékokat, akkor váltani kell. Geréb Éva, a Teleki Oktatási Központ programszervezője az intézmény elmúlt négy évének tevékenységéről számolt be, kiemelve, hogy az itt zajló képzések államilag engedélyezettek, de nem akkreditáltak, annak ellenére, hogy az oktatás színvonala az európai normáknak megfelelő. Magyarosi Erzsébet, az erdőszentgyörgyi iskolák igazgatónője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a testvértelepülésekkel való kapcsolat ápolására. Fülöp Juditot, a Szovátai 1-es Sz. Óvoda igazgatónőjét választották meg a Kis-Küküllő és Nyárád menti körzet RMPSZ-elnökévé. /v.gy.: RMPSZ-tisztújítás a Nyárád és Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2006. december 5.

Jótékonysági bált rendeznek a mikházi művelődési központ felépítéséért. A vidék gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulhat a nyárádmenti Mikháza Csűrszínházának újjáépítése. A Csűrszínházi Napoknak évente helyet adó művelődési központot létesítenek. A terveket Koszta Árpád műépítész, a Rotary Téka Klub tagja készítette el, Lokodi Edit megyei tanácselnök támogatásáról biztosította a terv készítőit. Az építkezés költségeihez Kecskemét város önkormányzata is jelentős összeggel – 1 millió forinttal – járul hozzá. /Antal Erika: Színház lesz a csűrből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2006. december 8.

Marosvásárhelyen a Sapientia Tudományegyetemen tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) agrártudományi szakosztályának idei ülését, amelyen Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei agrárszakemberek, kutatók, tanárok, diákok vettek részt. A 2300 hektár területű közbirtokossági erdő jelentheti a továbbiakban a Nyárád-térség számára a továbblépés lehetőségét – emelte ki előadásában dr. Jakab Sámuel, a budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett Kertészeti Karának vezetője. A versenyképesség csak akkor valósulhat meg, ha van szervezett piac, ha a termelés nyereséges, vélekedett Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke. Romániában jelenleg a gazdaságok háromnegyede, három és fél milliónyi családi farm önellátásra termel, egymillió kisgazdaság fele-fele arányban érdekelt önellátásban és áruértékesítésben, s mindössze 22 ezer farm gazdálkodik kétszáz hektárnál nagyobb területen. /B. Z.: Régiókban gondolkodik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2007. január 15.

Az Erdővidéken, Nyárádmentén, Kalotaszegen vagy az Érmelléken szocializálódott benső énünk levetkőzése lehetetlen, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Sok fórum (rendezvények, kiadványok, szervezetek, rádiók) jött létre a rendszerváltás után, de az erdélyi magyarság vajmi keveset változott mentalitásban annak érdekében, hogy a demokrácia teremtette nyilvánosság eszközeivel élni tudjon. Még mindig sok a kibeszéletlen téma. Elképzelhető, hogy a posztkommunizmus nélkül az erdélyi magyarság politikai egysége megszűnne, ami egyben a közösségi lét végét is jelentené. Az a diák, aki külföldön belekóstolt az ottani életbe, hihetetlenül csalódottan tér haza, rájön, hogy általában milyen provinciális, elmaradott, szellemileg és gazdaságilag egyaránt szegény az erdélyi magyarság. Borbély Tamás szerint a mostani fiatal generációnak a politikai egység imperatívusza elégtelen magyarázat ahhoz, hogy a kisebbségi lét kényszereit elfogadják. /Borbély Tamás: Erdélyi magyar lenni vagy nem lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2007. február 18.

Kolozsváron él az emlékezetben a Notre-Dame Iskolanővérek vezette Augusteum és Marianum leányiskolák hírneve, és szellemisége. A volt diáklányok családanyaként, majd nagyszülőként megőrizték, továbbadták a nővérektől örökölt tudást, lelki kincseket. Az egykori diáklányokat kereste fel nemrég Nagy Éva M. Vera és Czakó Gabriella, mindketten iskolanővérek, akik három éve telepedtek le Szovátán. Fel szeretnék venni a kapcsolatot a volt marianumistákkal, összegyűjteni a gazdag múlt még fellelhető írásos és tárgyi emlékeit. 2008-ban lesz 150 esztendeje annak, hogy az iskolanővérek letelepedtek Temesváron, majd Aradon, Désen, Nagyszentmiklóson. Elődeik nyomdokaiban járva 2004 óta újra tanítanak a magyar iskolanővérek Erdélyben: a Nyárád mente falvaiban és Szovátán. Faluról falura járva tanítanak, A még élő néphagyomány ápolása mellett munkájuk fontos része a kórusmuzsika, a zenei írás-olvasás, a furulya, a pásztorfurulya, a népi játék, a kamarazene, a liturgia oktatása, sőt misztériumjátékkal is próbálkoztak. Legutóbb Szent Kinga életét vitték színre Török Viola összeállításában. A magyar rendtartomány elindította az Erdélyi Tündérkert Alapítványt a hátrányos helyzetű gyerekekért, amelynek célja többek között az erdélyi magyar gyerekek anyanyelvű oktatása és művészi nevelése. /Fodor György: A műveletlenség luxusát egyetlen magyar sem engedheti meg magának. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

2007. április 7.

Nemrég különleges húsvéti ajándékot hoztak Kolozsvárra Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella Notre Dame iskolanővérek szovátai és nyárádmenti tanítványai. A Szentháromság templomban bemutatták Árpád-házi Szent Kinga életéről szóló zenés misztériumjátékot. Megragadóan keltek életre a tatárjáráskori események, és a magyar nép egyik szentjének életállomásai. /Rendkívüli ajándék. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2007. május 30.

A Vándorcsizma-találkozót a kisebb csoportok, a szórványnak számító vidékek fiataljainak ösztönzésére fejlesztették fel Veress Kálmánék, jobbára Nyárád menti helyszíneken, bekapcsolódtak a segesváriak, dicsőszentmártoniak és a medgyesiek is. A Vándorcsizma idén fesztiválként jelentkezett, ötödiknek a sorban, Medgyesen, a Greweln parkban. A helyi magyarság Millennium Házától a Városháza közeli terére vonultak a csoportok, balázstelkiek, székelyudvarhelyiek, haranglábiak, segesváriak, dicsőszentmártoniak, zilahiak, nagyszebeniek, a házigazdák magyar, cigány, román táncosai, határon túliakként pedig Sopronból jöttek. /Bölöni Domokos: Vándorcsizmások a medgyesi Grewelnben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2007. augusztus 2.

Magyar–magyar konferencia helyszíne lesz augusztus 3-án Jászberény, a hagyományos, augusztus elején rendezendő csángó fesztiválhoz kapcsolódva. A konferenciát hagyományteremtő szándékkal azért hívta életre Jászberény városa, hogy kistérségi szinten próbálja meg elősegíteni a magyarság határokon átívelő együttműködését – hangsúlyozta Gedei József polgármester. A rendezvényre meghívást kaptak az erdélyi Nyárád mente kistérség képviselői, ugyanis a Jászság velük szeretné szorosabbra vonni együttműködését. /Magyar–magyar konferenciát rendeznek Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2007. augusztus 6.

„A magyar–magyar kapcsolatok szempontjából új felelőssége van Magyarországnak és a magyar kormánynak” – mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter augusztus 3-án Jászberényben egy konferencián. Kiemelte: az új külkapcsolati stratégiát az jellemzi, hogy a mai nyitott világban a határon átnyúló kapcsolatok már nem a diplomácia privilégiumát jelentik, hiszen önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, egyetemek, kutatóműhelyek, illetve családi-baráti kapcsolataikkal az emberek építik. A határon túli magyarság érdekében kialakított nemzetpolitikai szempontokról szóló előadásában elmondta: a határon túl élő magyarok mintegy 90 százaléka már európai uniós polgár, ugyanakkor a Vajdaságban és Kárpátalján élők nehezebb helyzetben vannak, ezért indokolt lenne, hogy az itt élő magyarság népességarányosan nagyobb mértékben részesüljön a támogatásokból. Továbbra is megmarad a határon túli magyarság felé a támogatási politika létjogosultsága, és komoly pénzügyi forrásai lesznek a határon átnyúló együttműködéseknek is, amiből hidat, utakat lehet építeni és közös vállalkozásokat fejleszteni. A konferencián előadás hangzott el többek között a nemzeti kisebbségek nemzetközi parlamenti szervezetekben való védelméről, a veszélyeztetett kisebbségekről. A rendezvényen az erdélyi Nyárád mente kistérség képviselői is részt vettek. A Jászság fővárosában hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első „magyar-magyar konferenciát”, amellyel szeretnék kiegészíteni az évente megrendezendő Csángó Fesztivál folklór- és tudományos programjait. A konferencia célja Magyarország és a jászsági kistérség külföldi megismertetése és kapcsolatok kezdeményezése határon túli magyar területekkel. /Magyar–magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2007. szeptember 21.

Maros megyében Nyárádkarácsonban is kiírták a település magyar nevét. Szőkefalva két bejáratánál a jövő hét végén faluünnep keretében avatják fel a település nevét jelző táblákat. Az első Szőkefalvi Napok alkalmával ünnepli, hogy közel negyven év után sikerült visszaszerezni a település nevét. Szőkefalvával együtt egy évvel ezelőtt – hosszas parlamenti viták árán – három másik Maros megyei magyar település is visszaszerezte eredeti nevét: a nyárádmenti Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós. Szőkefalvát az 1968-as területi átrendezéskor fosztották meg nevétől, és a vele egybenőtt Vámosgálfalva egyik utcájává minősítették vissza. A név visszaszerzését a helybéli, többnyire magyar ajkú lakosság kezdeményezte, az önkormányzat és Kerekes Károly parlamenti képviselő karolta fel. Az RMDSZ politikusa által kidolgozott törvénymódosítást azonban két évvel ezelőtt a szenátus nem fogadta el. Akkor a PSD honatyái tartózkodtak, a Nagy-Románia Párt pedig a tervezet ellen szavazott. Az alakulat főtitkára, Gheorghe Funar kijelentette, a PRM nem támogatja „az újabb magyar települések létrehozását”. Második nekifutásra sikerült megszerezni a szükséges szavazatszámot. Sokat számított, hogy Szőkefalva ortodox papja is támogatta azt. A Nyárádkarácsonhoz csatolt Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós ugyancsak tavaly ősszel kapta vissza a nevét, Kerekes Károly képviselő viszont döbbenten konstatálta, hogy a község RMDSZ-es polgármestere a mai napig nem tetette ki a falvak nevét jelző táblákat. A képviselő szerint a nyárádkarácsoni helyzetnél már csak a hármasfalusi rosszabb, ahol senki nem kezdeményezi a több évszázados hagyományos nevek visszaállítását. Akárcsak a többi helység, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva is 1968-ban veszítette el a nevét. A három összeolvadt település a semmitmondó Hármasfalu nevet kapta. Az elmúlt években lakói megpróbáltak önállósulni a jelenlegi községközponttól, Makfalvától, de a falvak nevének visszaszerzésére nem törekedtek. /Szucher Ervin: Hazatérő településnevek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2007. október 18.

Október 14-én, vasárnap az alig 170 lakost számláló Nyárádszentimre faluban felavatták az államalapító István király és Gizella királyné fiatalon elhunyt fiának, Szent Imrének a mellszobrát. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvényt kezdeményező Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság elnöke, Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke, továbbá több, határon innen és túli, Szent Imre nevét viselő település képviselője, a falu lakói mellett. Erdélyben a Hargita megyei Csíkszentimre után került sor a mostani, nyárádszentimrei ünnepségre, amelyet Székelybere polgármesteri hivatala és a helybéli református egyházközség szervezett. Gligor Róbert alapos helytörténeti ismertetőt tartott, amiből kiderült, hogy a legenda szerint Nyárádszentimre első lakóit még Szent László király telepítette be. A 13. században épített templomot Szent Imre hercegnek ajánlották fel, így erről kapta a település a nevét, amely már a 14. századi pápai tizedjegyzékben S. Emerico néven szerepel. A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság minden Szent Imre nevet viselő faluban elhelyez egy-egy szobrot. – Az emlékbizottság azáltal, hogy a Szent Imre nevet viselő határon innen és túli településeknek egy-egy szobrot ajándékozott, egy látható erőteret alakított ki, amely összefogja nemzetközösségünk tagjait és cselekvésre ösztönzi őket, úgy, ahogy intelmeiben Szent István is fiát a hit megtartására, nemes tettek felvállalására tanította. Ma a megtartó, otthont teremtő erőt a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, a gyakorlatba ültetett programok jelentik, amelyekhez szükség van az összetartásra az egységes Európában – mondta Lezsák Sándor, s megígérte, felkarolják a kicsiny nyárádmenti települést is. /Vajda György: Szent Imre-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2007. december 4.

Az Európai Parlamenti választások után nem mondható el többé, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság kizárólagos legitim képviselője, és ez a legfőbb következtetés, ami levonható – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Elmondta, hogy alaptalannak bizonyultak az RMDSZ választásokat megelőző riogatásai. „Az RMDSZ azt állította, hogy minden Tőkés Lászlóra adott szavazat elveszett szavazat, hogy az RMDSZ-nek vannak szakértői, Tőkés László pedig nem tud majd szakértőként tevékenykedni az Európai Parlamentben, valamint azt, hogy a református püspökre adott szavazat egységbontó, míg az RMDSZ-re adott voks az egység megtartását jelenti. Megtévesztés volt mindez” – jelentette ki. Tőkés László a legjobb eredményeket Maros megyében a Küküllő menti településeken érte el, a Nyárád mentén és végül Marosvásárhelyen. A helyi sajtó az RMDSZ-t támogatta, mint ahogy a Népújság is, amely a kampánycsend ellenére is lehozta az RMDSZ Tőkést támadó reklámját. Tőkés András, valamint Kiss István megyei alelnök kifejtették, az MPSZ továbbra is kész tárgyalni az RMDSZ-szel az erdélyi magyarság prioritásairól, amelyek a magyarság speciális, oktatási és autonómiával kapcsolatos problémái. /Antalfi Imola: Az MPSZ szerint: Más pozícióból tárgyalhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2007. december 14.

Felavatták a 7. belföldi „zöldutat”. A római korban Erdély sóbányái látták el a birodalmat az akkor igen értékes ásványi kinccsel. Orbán Balázs Székelyföld leírása című művében is említést tesz erről az útról, amely a Bekecs alatt haladt. Ennek a hozzávetőleges vonalán jelölte ki a Fókusz Öko Központ együttműködő partnereivel a só útját, amelyet december 12-én Jobbágyfalván és Mikházán avattak fel. A só útja az ország hetedik tematikus zöldútja. Az elsőt Hargita megyében jelölték ki a borvíz útja néven, ezt követte a Máramaros öröksége, a fenyő, az arany, a mészkő, a Túr folyó útja. A Zöldút (Greenway) mozgalom az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Nyugat-Európa országaiból indult el, célja egy régió természeti és kulturális örökségének értékesítése a fenntartható fejlődés elvei szerint. A só útja Marosszentgyörgynél kezdődik, a Nyárád és Küküllő mente vízválasztó gerincein, valamint a Bekecs alatt halad Parajdig (jelzése: sárga csík). Hajdú Zoltán, az út kidolgozását kezdeményező Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, mindamellett, hogy az út turisztikai programkínálat lehet a nyárádmentieknek, azt reméli, ennek kiaknázása az egész itt lakó közösséget megmozgatja majd. /(vajda): Séta a történelmi só útján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2008. március 1.

A 80 éves Benkő Samu egy életen át végezte nemzeti kultúránk történéseinek feltárását. Műveiben közölt adatok a jövőbeli kutatók részére nélkülözhetetlen forrásanyagok lesznek. Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. febr. 25./ 1953 óta volt a Román Akadémia kolozsvári Történettudományi Intézetének kutatója. Könyveiben és tanulmányaiban művelődéstörténeti kutatásainak eredményeit közölte. Ilyen könyvei: Bolyai János vallomásai (1968), Sorsformáló értelem (1971), a nyárádmenti szülőföldi barangolásai révén megírt Murokország (1972), A helyzettudat változásai (1977), Apa és fiú (1978), Haladás és megmaradás (1979), Őrszavak (1984). Németh László, aki 1960-ban a két Bolyairól drámát írt, később azt nyilatkozta, hogyha annak idején már ismerhette volna Benkő Samu 1968-ban megjelent Bolyai János vallomásai című munkáját is, akkor színművét másképpen írja meg. Benkő Samu szerkesztésében több kiemelkedő személyiség írása látott napvilágot. Ezek között van: Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában (1966), Kemény Zsigmond naplója (1966), Bolyai-levelek (1975), II. Rákóczi Ferenc: Fejezetek a Vallomásokból (1976), Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai I. (2003). Mindemellett éveken át volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Weszely Tibor: Benkő Samu 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2008. április 2.

Egyelőre csak az interneten követhető, de elkezdte működését a Nyárád Televízió, amely a Nyárádmente környékének híreiről, eseményeiről tudósítja majd a lakosokat. A Nyárádmentén még sosem volt ilyen jellegű kezdeményezés. Létrejött a Nyárád TV Közművelődési Egyesület, s január óta Nagy Imre, Bartus Mihály és Kátay Csaba gondoskodik arról, hogy a helyiek értesüljenek elsősorban a környék kulturális és sporteseményeiről. A műsorok egyelőre a www.nyaradtv.ro honlapon érhetőek el. „A televíziós sugárzás beindítását eredetileg márciusra terveztük, de egyelőre jogi akadályai vannak a dolognak. Nemsokára azonban elindul ez is” – ígérte az egyesület elnöke, Nagy Imre. A műsorok a helyi kábeltévék saját csatornáján futnak majd. Előreláthatólag csütörtökönként lesz majd egy kétórás műsor, amelyet pénteken és szombaton megismételnek, vasárnap pedig egyházi adással jelentkeznek. /Szász Cs. Emese: Nyárád Televízió – egyelőre csak interneten. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-81




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998